Nap mint nap tapasztaljuk, hogy ha rosszak a fényviszonyok, akkor a telefonunk kamerája ezt automatikusan érzékeli, és megnöveli a záridőt, hogy elég fény jusson át az objektíven a fényérzékelő lapkára. A digitális fényképezőgépekben ezt a vezérlőelektronika végzi, és emiatt azt gondolhatnánk, hogy a számítógépek elterjedése és miniatürizálása előtt ez az automatika elképzelhetetlen volt. Ez azonban távol áll az igazságtól, hiszen az 1893-ban született Riszdorfer Ödön már a múlt század harmincas éveiben kifejlesztette az automata fényképezőgépet, amelynek szabadalmát szinte mindenki megvette, aki számított a fényképezésben. Kevés olyan feltaláló van, aki Riszdorfernél forradalmibb változást hozott volna a fotográfiába.
Riszdorfer a Tanácsköztársaság idején légi felderítőként szolgált, tehát rengeteg fotót kellett készítenie. A jogi végzettségű, korábban a kereskedelemben dolgozó szakember mélyen beleásta magát a fényképezés technikai folyamatába, és azt tapasztalta, hogy a legtöbb kép a rossz fénybeállítások miatt lesz használhatatlan. Rájött, hogy lehet bármilyen jó a film, ha alul vagy túl van exponálva, akkor az eredményt ki lehet dobni. Csakhogy a kézi fénybeállítás nehézkes és pontatlan volt, ezért Riszdorferben megfogant a gondolat, hogy ezt automatizálni kellene.
Persze más is rájött arra, hogy mekkora sikere lenne az automatikus fénymérésnek, ám Riszdorferen kívül senki nem volt képes gyakorlati eredményeket is elérni. Éveken keresztül fáradhatatlanul dolgozott a megoldáson, végül 1930-ban jött rá a megoldásra. Ekkor jelentette be az automata fényméréssel kapcsolatos első szabadalmát, amelyet aztán számos további követett. Az általa megalkotott egyik rendszerben egy fényelem (vagyis fotocella) közvetlenül kapcsolódott a fényképezőgép záridőt szabályozó mechanikájához, és automatikusan vezérelte azt, a fénymennyiség függvényében. A másik megoldásban a fényelem nem vezérelte közvetlenül a mechanikát, csak jelezte a kezelőnek, hogy milyen erős a fény, és mekkora záridőt állítson be – ez utóbbi megoldás technikailag jóval egyszerűbb és robusztusabb volt.
Riszdorfer élete végéig Magyarországon maradt, és itt dolgozott. Sorban álltak nála a világ legnagyobb fotóipari cégei, például az Eastman Kodak is, mind licencelni akarták az automatikus fénymérést lehetővé tevő találmányát. Később egy fotoelektromos fénymérőt is alkotott, és olyan megállapodást kötött a Kodakkal, hogy az amerikai cég Magyarországon, Riszdorfer gyárában készíttette a Kodalux, majd Superlux névre keresztelt fénymérőket.
Riszdorfer Ödön Budapest ostromakor tűnt el 1944-ben, holttestét nem találták meg.•
