Szeptember 29. a feltalálók napja Argentínában, Ladislao José Biro tiszteletére, aki ezen a napon született 1899-ben. Az argentin feltaláló valójában magyar volt: Terézvárosban jött világra Schweiger László József néven, családja később vette fel a Bíró nevet. Legismertebb találmányát, a golyóstollat pedig Budapesten tervezte meg, választott új hazájában már csak tökéletesítette azt.
Persze a modern golyóstollnak voltak elődei. Az amerikai John J. Loud már 1888-ban szabadalmaztatott ilyen kezdetleges eszközt, a következő a német Wilhelm Braun volt 1912-ben, de ő a sorozatgyártásig nem jutott el. Eljutott viszont 1924-ben a drezdai Glo Lien Lorenz, majd 1938-ban a cseh Wenczel Climes. Ám az ő tollaik a gyakorlatban nem váltak be, legfeljebb egy-két napig: mivel a toll végi golyó sosem csatlakozott a tintával teli tollszár végéhez, a papírra hol nem lehetett írni, hol pedig elfolyt a tinta. Ráadásul mindkét tollból a gravitáció hatására folyt ki a tinta, vagyis csak függőlegesen tartva lehetett ezeket használni. A konstrukciók viszont eljutottak Bíróhoz, aki ezekből indult ki saját tolla megtervezésekor.
Az ötlet azonban korábban jött. Bíró a húszas-harmincas években újságíróként dolgozott, és mindig bosszantotta a töltőtollak nehézkes használata és tintapocsékolása. A feltalálónak a nyomdagépek hengereit nézve kattant be a felismerés: megfigyelte, ahogy a hengerek egyenletesen nyomják az újságokra a betűket, és gondolkozni kezdett azon, miként lehetne hasonló íves felülettel egyenletesen tintát teríteni egy tollból. 
Az újságíró már a harmincas évek elején alkotott prototípust, de ezen a ponton meg kell emlékezni Bíró társairól is. Mert ugyan 1938 áprilisában benyújtott golyóstoll-szabadalma Bíró nevéhez kötődik, és ezért őt tartjuk a modern golyóstoll feltalálójának, legalább négy embert illik még megemlíteni. Leginkább Goy Andort, akit legalább annyira tekinthetünk a találmány atyjának, mint Bírót (és aki haláláig pereskedett elismerésért és pénzért – sikertelenül). Goy irodaműszerész volt, és ő tervezte meg a golyófészket úgy, hogy a tintaellátás állandó és egyenletes legyen, valamint az ő ötlete alapján konstruálta meg Kovács Sándor mérnök azt a hajszálcsöves rendszert, amely függetlenítette a találmányt a gravitációtól. Bíró legnagyobb érdeme a nem beszáradó tinta megalkotásában volt – nyomdai festékekből indult ki, de kémikus fivére, György nélkül ez sem sikerült volna. A nyomdafesték viszont túl sűrű volt, ezért még egy rugós dugattyút is be kellett építeni a tollba, hogy a tintaellátás folyamatos legyen. Az 1938-as prototípus elkészítésében végül az említettek mellett Bíróék barátja, Gellért Imre nyújtott még segítséget az újságíró-feltalálónak.
Ugyanebben az évben megkezdődött a zsidóüldözés, és Bíró kénytelen volt emigrálni. Előbb Párizsba ment, majd ott a véletlen összehozta Argentína elnökével, aki meggyőzte őt, hogy költözzön Dél-Amerikába. A golyóstollat már ott hozta végső formába, és üzlettársaival Birome néven forgalmazta – akkor már több országban másolták, illetve licencelték a találmányt. (A golyóstollra angol nyelvterületen a mai napig használt a Biro pen elnevezés.) A világsikert végül a francia BIC cég hozta meg, 1957-ben pedig a töltőtollkirály Parker is bevezette a saját golyóstollát.
Bíró hosszú és sikeres élet után, 1985-ben, Buenos Airesben hunyt el.•
