„…igen nagy szükség van a földmérő, vízépítő és mechanikai tudományokra…” (Részlet a Mérnöki Intézet Alapító leveléből. II. József, 1782)

Nagyanyáink még rőföshöz mentek, nem méteráruboltba. Nagyapáinknak pintes üvegben adták a bort, s ittak belőle egy messzellyel vagy egy iccével. A rőföt a kifeszített karral, a mell közepétől a hüvelykujjig mérték. A pint közel 1,7 liter volt, illetve 2 icce vagy 4 messzely. Az 1874. évi VIII. törvénycikk rendelkezett az egységes mértékrendszer bevezetéséről.

Ezt megelőzően az egységes mértékrendszer bevezetéséről rendezett nemzetközi tanácskozáson 1874-ben a magyar kormányt Szily Kálmán és Kruspér István műegyetemi professzorok képviselték. Kruspér vizsgálta a méter Párizsban őrzött etalonját, s rámutatott – geodéziai mérések vonatkozásában – annak kiküszöbölhető eltérésére. 1878-ban létrehozta a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottságot (ma: Országos Mérésügyi Hivatal), melynek első elnöke lett.

Kruspér István (1818–1905) a Bécsi Műegyetemen megszerzett oklevele után a pesti Ipartanoda tanára lett, majd az 1871-től önálló szervezeti keretek között működő Műegyetem Mérnöki Osztályának (ma: Építőmérnöki Kar) első dékánja, s a Geodézia Tanszék alapítója. Ő írta az első, nyomtatott formában megjelent magyar nyelvű geodézia tan- és szakkönyvet, melyet Akadémiai Díjjal jutalmaztak.

Oktatómunkája mellett jelentős volt geodéziai műszerfejlesztő és tervező tevékenysége. Kidolgozta egy okulár mikrométeres távmérővel ellátott szintezőműszer terveit, melyet az 1860-as években készíttetett el egy kisiparossal, majd a mérési próbák után fejlesztett tovább. Kruspér István „új lejtmező” szintező műszere a párizsi világkiállításon 1878-ban ezüstérmet kapott. Tervezett és legyártatott műszereit a hallgatói mérési gyakorlatokon is kipróbálta, ezzel is elősegítve a jövő geodétáinak minél tökéletesebb szakmai felkészítését.

Következő nemzetközi sikere 1885-ben, a brüsszeli világkiállításon volt, ahol műszereit aranyéremmel jutalmazták. Vízszintező műszerei megbízhatóak voltak. Ő állította össze Pest város felmérésének terveit, s e munkálatokat 1869 és 1871 között személyesen ellenőrizte.
Tudományos munkássága alapján 1869-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A geodézia területén kiváló eredményt elért szakembereket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1956 óta Kruspér-emlékéremmel ismeri el.
Kruspér István szobra – Senyei Károly alkotása – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában látható. A főváros XI. kerületében – a Műegyetem közelében – utca viseli a nevét.•