„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…” (Radnóti Miklós)
1783-ban Franciaországban a Montgolfier testvérek meleg levegővel töltött ballonja fölemelkedett a földről. A sikeres kísérlet közel tíz percig tartott, ennek során a ballon majdnem 2000 méteres magasságig emelkedett fel.
A magyar Schwarz Dávid 1897-ben megépítette merev testű léghajóját (az akkor ismert legkeményebb fémből, vékony alumíniumlemezből). Halála után tervét özvegye eladta Zeppelin grófnak, s egyes feljegyzések szerint ő ennek alapján, 1906-ban építette meg első léghajóját.
A 20. század új korszakot, s egyben soha nem remélt fejlődést hozott a repülés történetében.
A magyarok, mint annyiszor a technikai kultúra fejlesztéséből, ebből sem maradhattak ki. 1910. január 10-én Rákosmezőn (a mai Örs vezér tere mellett) felszállt és repült az első magyar gyártmányú gép, melynek tervezője és pilótája Adorján János mérnök volt. Még abban az évben Svachulay Sándor lakatosmester elkészítette Kolibri–1-re keresztelt repülőgépét, és ugyancsak 1910-ben megépítette gépét Zsélyi Aladár is. 
Az 1913. augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepségeken már nemzetközi repülőversenyt tartottak Budapesten.
Az első világháború előtt több repülőgép-tervező dolgozott Magyarországon. Köztük Kutassy Ágoston (aki Párizsban tanult repülni, és övé volt az első magyar pilótaigazolvány), Csermely Károly, Kvasz András, Lányi Antal, Némethy Emil.
Aerodinamikai kísérleteivel Kármán Tódor (1881–1963) már ekkor érdemben járult hozzá a repülés fejlődéséhez. Ő készítette el 1917-ben Petróczy István és Zurovecz Vilmos repülőmérnökökkel a PKZ helikoptert, amely a megfigyelő léggömbök helyettesítésére szolgált. Ez volt a világ első forgószárnyas katonai repülőeszköze.
Az első világháború előtt megindult repülőgépgyártás új lendületet kapott az 1920-as évek közepétől. A magyar sportrepülés fejlődését segítette az is, hogy 1921. november 10-én megalakult a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, ahol gépeket is terveztek és építettek. 
A Műegyetemen 1920-ban, 50 hallgatóval indult az első szervezett pilótatanfolyam. A locarnói egyezmény után, 1936-tól lehetőséget kapott Magyarország katonai gépek gyártására. A Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. WM–21, WM–23 típusú gépei nemzetközi összehasonlításban is versenyképes gyártmányoknak bizonyultak. Endresz György és Magyar Sándor Sirius típusú gépükkel 1931-ben az új-foundlandi Harbour Grace repülőtérről indulva átrepülték az Atlanti-óceánt, s Bicske határában szálltak le.
1937. június 18-án átadták a forgalomnak a budaörsi repülőteret (a Ferihegyi repülőtér építése 1945-ben kezdődött, átadására pedig 1950. május 9-én került sor).
1941. július 1-jén alapították a Duna Repülőgépgyár Rt.-t, s megkezdték Szigetszentmiklós határában a gyártelep építését. 1943-ban kezdődött a termelés. 1944 tavaszáig 270 repülőgépet gyártottak. Ez az üzem is a második világháború alatti bombázások egyik célpontja lett.•
