„A modern technika vívmányait hozzák a postamérnökök” (Kolossváry Endre 1901)
A régi korok embere is előszeretettel megosztotta gondolatait másokkal. Könnyű volt ezt megtenni a közvetlen környezetében, de mit tehetett vajon, ha távolba akart üzenni? Hírvivő kellett, aki szóban nem tudta pontosan visszaadni az üzenetet, így az írásban rögzített híreknek lett hitelük, azokat kellett eljuttatni a címzetthez.
Na de ki vigye el? Alkalmi lovas? S ha több küldemény volt? Idővel elindult a postakocsi váltott lovakkal. Mátyás király korában Budán már futárközpont működött. A török időkben ezek a járatok kénytelenek voltak elkerülni Pestet és Budát. Mária Terézia uralkodása alatt (1740–1780) Bécs és Buda között folyamatos volt a levelek szállítása. 1752. szeptember 18-án indult az első delizsánsz, amely már személyeket is szállított. Budán 1762-ben, Pesten 1787-ben nyílt meg az első postahivatal.
A hírközlés fejlesztésében jelentős állomás volt 1850 novembere, amikor Bécs és Pest között üzembe helyezték a föld alatti vezetékekkel működő első távíróvonalat. 1867-től önálló lett a Magyar Posta, majd 1881. május 1-jén az egykori Fürdő utcában (ma József Attila utca) üzembe helyezték az első nyilvános távbeszélő állomást, s hat évvel később Baross Gábor miniszter (1848–1892) kezdeményezte a postaműszaki szolgálat megszervezését.
Az első postamérnökök sorából kiemelkedik – és máig maradandó érdemeket szerzett – Kolossváry Endre (1858–1938), aki a József Műegyetemen 1882-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét. Pályája a MÁV gépészeti főosztályán, a mozdonyszerkesztési osztályon indult. 
Baross Gábor miniszter 1887-ben hirdette meg a postamérnöki állásokat. Így került Kolossváry Endre a postaszakosztály távíró és távbeszélő osztályára, és maradt hosszú évtizedeken át meghatározó egyénisége e területnek. Fő törekvése volt a Posta Távírda és Távbeszélő Intézet műszaki szolgálatának megszervezése.
Ő lett 1891-ben a létesített Posta Kísérleti Állomás első vezetője (az intézmény 1954-ben kapta a Posta Kísérleti Intézet nevet).
Javaslatára 1908-ban rendezték meg a távíró és távbeszélő mérnökök első budapesti világkongresszusát, ahol tizenhárom nemzet postaigazgatósága képviseltette magát.
Kolossváry Endre munkásságának eredménye az ország első távírda és interurbán távbeszélő hálózatának kialakítása, tarifarendszerének kidolgozása, a helyi hálózat kiépítése, utcai telefonállomások üzembe helyezése, modern távbeszélő központok létesítése (fővonal-ikervonal kiépítése). Az ikervonalak a sokat beszélő ikertársaknak még az 1970-es években is sok bosszúságot okoztak.
Kolossváry Endre műegyetemi magántanárként fontosnak tartotta a szakterület mérnökképzését. A Posta Kísérleti Intézet – amely 1912-ben költözött Gyáli úti telephelyére – falai között számos tudományos eredmény született. Talán kevesen tudják, hogy itt dolgozott a később Nobel-díjas Békésy György (1899–1972) fizikus, aki az 1930-as években és az 1940-es évek első felében teremakusztikai beszéd- és halláskutatásokat folytatott. A Magyar Rádió stúdióinak akusztikai tervezését is itt végezte.
Kolossváry Endre vezetőként is tevékeny közreműködő volt a megtervezett berendezések gyakorlati megvalósításában (Csepeli Szikratávíró, lakihegyi nagyadó stb.).
1938-ban közlekedési baleset áldozata lett. Nevét egykor utca őrizte Balatonlellén, szellemi öröksége pedig ránk maradt minden postamérnök munkájában.•
